A migráció vonatkozásában Magyarország számára a szolidaritás egyebek mellett a külső határok védelmét jelenti, többek között a határkerítés építésével, amelyhez Magyarország továbbra is uniós finanszírozást igényel – közölte az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően kedden.
Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: az Európai Unió Tanácsának francia elnökségi prioritásai között a migráció vonatkozásában a külső dimenzió, a határvédelem, valamint a menekültek előzetes, az uniós határon kívüli szűrése szerepel.
Hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné, hogy az Európai Unión kívüli országok is részesei legyenek a migrációról történő gondolkodásnak, ugyanis az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldése, illetve a másodlagos, tagállamok közötti migráció megoldandó problémát jelent.
Kijelentette: a schengeni övezet védelme a külső határok védelmét is jelenti. A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti bármifajta elosztása Magyarország számára vörös vonalat jelent. Nem a bajt kell Európába hozni, hanem helyben kell megoldani a problémát, a migrációt pedig meg kell állítani – jelentette ki az igazságügyi miniszter.
Az Európa jövőjéről folytatott konferenciával kapcsolatban kiemelte: Magyarország fontosnak tartja, hogy a hamarosan véget érő rendezvénysorozat összegzése valóban az állampolgárok véleményét tükrözze. Magyarország figyelemmel kíséri, hogy a konferencia kimenetele nehogy „lopakodó szerződésmódosításba torkolljon”, ahogyan azt is, hogy a megállapítások valóban a tényeken alapuljanak.
Magyar aktivitásnak köszönhető, hogy a migráció veszélyeire történő figyelemfelkeltés bekerült a legutóbbi, közbenső jelentésbe – közölte.
Varga Judit elmondta továbbá, hogy a konferencia-sorozat legaktívabb résztvevője Magyarország, az eddig rendezett mintegy 4500 rendezvényből legalább 455-öt Magyarország szervezett. Ez azt jelenti, hogy Magyarország, még Németországot is megelőzve, az első helyen áll – közölte.
A francia elnökség „zöld átmenetre” vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatban az igazságügyi miniszter sikernek nevezte, hogy a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – lobbitevékenységének köszönhetően a földgáz és az atomenergia is bekerült az uniós taxonómiarendelet tervezetébe.
„Noha a tervezetet még sok támadás fogja érni, a tagállamok többsége mellette áll, hiszen már most látszik, hogy az atomenergia nélkül Európa nem fogja elérni a kitűzött klímacélokat” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva elmondta: a francia elnökség egyértelművé tette, hogy az uniós alapértékek megsértése esetén indítható 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország esetében májusban kerül napirendre. Márciusban a 2021-es, általános jogállamisági jelentés vitáját tartja majd az uniós Tanács.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós csomaggal kapcsolatban kijelentette: az, hogy az uniós forrásokról szóló tárgyalások aktuálpolitikai kérdés áldozatává képesek válni jogi és politikai problémát is felvet. Az Európai Bizottság eljárásának gazdasági következménye is van, egyebek mellett sérti a tagállamok közötti versenyt. „Látszik, hogy Brüsszel a hazai ellenzéknek próbál segíteni azáltal, hogy zsaroló helyzetet teremt” – jelentette ki.
Magyarország számára elsődleges, hogy megvárja az áprilisi népszavazás vonatkozó eredményét, a kormány számára ugyanis a magyar emberek, a magyar választók akarata a döntő – tette hozzá Varga Judit. (MTI)
